Ha nem tudtad eddig kicsoda-micsoda Ruadh Maor, és azt hitted, ez egy peated Glenturret, egy füstös whisky Perthshire mélyéről, nos akkor a Chorlton megmutatja neked, hogy “ki is valójában” Ruadh Maor. Nézz rá a címkére. Ő az. Elsőre csak egy reneszánsz busónak tűnhet, valahonnan a normann vagy németalföldi középkor világából, pedig nem. Ő nem egy busó. Ő Ruadh Maor, aki eljön az átlagos whiskyt fogyasztók kritikus hangzavart keltőinek házába, és elrabolja őket az ágyukból. Meg persze leharapja a fejét a sokat tudó whisky gíkeknek. Tulajdonképpen gíkeket eszik.
És, hogy jön ide a marsala barrique? Állítólag amikor Islay lakói elűzték a Devlát a körtemplomból, hordóba zárták és a tengerbe vetették, az ördög nagyon hosszú ideig hánykódott a tengereken, majd egyszer csak Szicília partjain találta magát. Pont akkor amikor Garibaldi lázadói is partraszálltak ott. Állítólag a táborban különös halálesetek történtek, és azt is beszélik, nem azért volt az ingjük vörös mert ez volt a posztó színe. Vér volt az, és már egyikük sem élt amikor neki indultak az egyesült Itália megteremtésének. A Ruadh Maor megharapta őket, azt mondják. Legalábbis fogatlan vén szicíliai asszonyok ezt beszélik, amikor egyáltalán bármit is mondanak..
Tökös kis Glenturret, a füstös fajtából. Szórakoztató, vagány, tőzeg, szénpor, vasúti talpfák kátrányos világát és forró bitumen hangulatát sugallja minden elemében. Grillhúsok, a füst mögött körte, citrom, fűszerek. Száraz és falevelekkel teleszórt tábortűz, édesgyökér, herbális jegyek, édes-füstös szilvaszósz, nyelvet kínzó, ördögi gyömbér reszelék.Majd érkezik a marsala édes-fűszeres, vérnarancsos köntöse. Nem egy könnyű menet táncba menni az ördöggel…