Magyar független palackozó erős vízióval a whisky filozófiájáról. Az Auldecole, a régi iskola azon képviselője, amely abból a kettősségből táplálkozik, hogy a whisky egyszerre kulturális termék, de egyben a hétköznapok élménye is.
A cég mögött húsz év, a skót whisky első vonalában eltöltött szakmai múlt áll. Merics Norbert, az alapító, a karrierje kezdete óta elkötelezett volt aziránt, hogy a skót whiskyt, és vele azokat a kontextusokat, amiket sokan nagyvonalúan átléptek, vagy fel sem ismertek, a magyar közegbe elhelyezve azt kiteljesítse. Az Auldecole mögötti filozófia lényege, hogy a whisky önállóan is egy entitás, de az az idő múlt idő, amikor a whisky képes mint termék önmagában sikeres lenni. A hozzá kapcsolt történetek elfáradtak, a róla elmondott dolgok unalmassá váltak. Ilyenkor vagy teljes megújulás kell, vagy vissza kell nyúlni a régi dolgokhoz.
Az Auldecole az utóbbit választva, azon egy érdekesset csavarva érkezett meg a magyar whisky piacra, természetes otthonába. A palackozó nem a whisky körül mindig is jelenlévő történetmesélést akarja újraértelmezni, hanem a whiskyt arra akarja használni, hogy azokat a dolgokat mondja el, ami identitással tölti meg az európai embert. A művészet, a kultúra, az irodalom, a történelem, a gondolkodásmód amit a whiskyvel akarnak elmondani, úgy, hogy megtalálják a többször emlegetett egyensúlyt. Egyszerre beszéljenek a whiskyről, az aprólékos szakmai elemekről, szubregionalitásról, karakterisztikáról és egyszerre az eltűnőben lévő európai kultúra értlékeiről.
Az Auldecole egy izgalmas megközelítés, ami vállalja, hogy nem a mainstream az ő világa, vállalja, hogy csak azoknak beszél akik nem csak az alkoholt keresik az italkultúrában. A palackozási stratégia szintén oldschool, vagyis auldecole. Az alkalmi és a sorozatokba rendezett palackok mögött mondanivaló van, a bennük lévő folyadékot túl. Minden whisky akkor kerül palackba, amikor alkalmas arra minden elemében, hogy passzol jön ehhez az ismeretterjesztő kontextushoz. A minőség, a kor, az alkoholfok, mind része annak a komplexitásnak, aminek a teljes megértéséhez az Auldecole szerint szükség van arra, hogy az ember beszélje a titkos, csodálatos, kiteljesült magyar nyelvet és gondolatiságot.